Luca blogja

Írások, versek, folyamatosan frissülő történetek és gondolatok az írásról.

Alíz dalai

Sziasztok!

Ez a bejegyzés elsősorban a Ticket to Wonderland olvasóinak készült.

A történetben megjelenik egy pár dal, ezeket szeretném közölni veletek, hátha kíváncsiak vagytok rá.

Dal a 6. fejezetből - Tudod

Tudod, nem gondoltam volna
Hogy idáig jutok
Levelek a padlóra hullva
S a padló én vagyok
Sárga csikkek hevernek
És velük hallgatok,
Mióta elmentél
Az értelem itt hagyott.

Tudod, nem gondoltam volna
Hogy ennyit ér a fény
Betéved a szobába, újra
De hozzám sohasem ér
S jön az alkony, az éjjel
És felébreszt egy hang
Tudom, őrültség
De mindig azt hiszem, te vagy.

És olyan lassúak az álmok
Benne mindig te és én
A kezed el nem enged
De én tudom, elmentél
Jön a reggel,
És éber
Szemekkel keresem
Hova lettél?
Megint eltűntél, és előröl kezdhetem.

Tudod, jó lenne, ha látnád
Hogy hová zuhantam
Minden olyan sötét
Nélküled oly szokatlan
Ez a börtön, az élet,
A torkom harapják
Mióta elmentél,
Ez már nem ugyanaz a világ.

És olyan lassúak az álmok
Benne mindig te és én
A kezed el nem enged
De én tudom, elmentél
Jön a reggel,
És éber
Szemekkel keresem
Hova lettél?
Megint eltűntél, és előröl kezdhetem.

Tudod, nem kell nekem semmi,
Csak az, hogy egyszer majd
Hat láb mélyen odalent
Dobozba zárjon a dal
És te nem látsz, többé nem látsz
És magamban nevetek
Hat láb mélyen, dobozban
Odalent.



A 3. fejezetből.

Nincs már végzetünk,
Eltűnt mindenünk,
Valami mégis itt maradt.

Fények, illatok,
Könnyek, bánatok,
Emlékfoszlányok, szavak.

Sok régi nyár
Elmúlt, de fáj
A szívünk törte szét…
Sok téli éj
Rólunk mesél
Hallgasd, mit mesél a szél

Ugye emlékszel még,
Hogy miért sír a táj?
Hogy miért jég a jég,
És miért olvad el?
Ha új nap kel fel,
Ne felejtsd el,
Ezt együtt értük el,
Ezt együtt értük el.

A kezdet és a vég
Együtt újra él
Minden álom véget ér.

Örök barátság,
Álnok hazugság,
Ez a könyv rólunk mesél.

Sok régi nyár
Elmúlt, de fáj
A szívünk törte szét…
Sok téli éj
Rólunk mesél
Hallgasd, mit mesél a szél

Ugye emlékszel még,
Hogy miért sír a táj?
Hogy miért jég a jég,
És miért olvad el?
Ha új nap kel fel,
Ne felejtsd el,
Ezt együtt értük el,
Ezt együtt értük el.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése