Jövök!

Sziasztok!

Jó hírem van: írom a következő fejezetet. Mostantól megpróbálok ismét ráfeküdni az írásra, mert az nem lehet kifogás, hogy tanulnom kell. :D

Nagyon sok új ötletem van, íme egy kis ízelítő:

"Merion beleszagolt a levegőbe úgy, ahogy a démontisztítók szoktak, és próbálta kiterjeszteni az érzékelés határait a kunyhón és az erdőn kívülre.

- A démonokra gondolsz. Biztosan azokat érzed – morogta sötét tekintettel, és gondterheltség tűnt fel megviselt arcán. – Már nem kell sokat várni, és akcióba is lendülnek, elhiheted. Most még gyengék.

- Nem, ez valami más – ellenkezett Elise. – A démonokat azóta érzem, amióta megnyílt az a kapu. És tudom, hogy egyelőre ártalmatlanok. Most mást érzek, amitől kicsit félek."

Most nincs több, mert egyelőre még össze kell szednem a gondolataimat. (Túl sokat használom ezt a kifogást is mostanában.) Bocsássatok meg nekem, hogy ilyen nehezen érkezik. Nagyon örülök, ha néhányan azért tudnak várni rá, és nem felejtik el teljesen.

Szeptemberben lett két éves a történet. Mármint, az lett két éves, hogy elkezdtem. Most már ideje lenne befejezni.

Találtam egy számot, ami teljesen a Merion-Elise kapcsolatra emlékeztet.... Meg is mutatom. :)

"My memory refused to separate the lies from truth

And search the past my mind created"